A Gyulai Almásy kastélyt sokan nem ismerik, pedig közvetlenül a strandfürdő tövében áll. Csecsemőotthonként sokáig magas kerítés mögött rejtőzött, a jelenlegi helyreállítás nyomán most teljes pompájában tündököl. A kastély kiállítása semmiképpen sem szokványos: nem csak az úri enteriőröket, sokkal inkább a kastély teljes működését mutatja be a cselédség életévell, tevékenységével. Itt alkalmam volt nemcsak belsőépítészként, hanem a teljes kiállítás társkurátoraként megcsillogtatni tudásom. A pozitív visszajelzésekért érdemes a kastély facebook oldalára ellátogatni.

A Füzéri vár sok vitát kiváltó teljes rekonstrukciója lehetőséget teremtett egy egyedülálló kiállítás megvalósításának. A várról fennmaradt öt teljes várleltár alapján kíséreltük meg a korabeli berendezés megidézését. Minden helyiségben annyi és olyan bútordarab áll, amely háromszázötven évvel ezelőtt állhatott. Természetesen a részletformák nem lehetnek pontos másolatok, inkább tipikus daraboknak tekinthetőek. Az összkép mégis több éves kutatás alapján hitelesen idézi fel az akkori viszonyokat. Az, hogy a bútorok mi alapján és hogyan lettek rekonstruálva, hogyan értelmeztük a korabeli szövegeket, mind a várban egy interaktív alkalmazás segítségével, mind egy most készülő könyvből is megismerhető.

Zalaegerszeg közelében levő középkori eredetű reneszánsz várkastély emeletén szándékoznak megnyitni egy 10 vendégszobából álló elegáns szálláshelyet, melyek mindegyike más-más kort idéz történelmi hűséggel. Az európai uniós pályázaton nyert támogatásból megvalósuló projektben román kortól az eklektikáig ívelően mutatja be a főúri lakáskultúrát és életmódot úgy, hogy azt testközelből meg lehet tapasztalni, kipróbálni. 

A nyugati országrész egyik legismertebb várában európai uniós pályázaton nyert támogatásból többek között a 16. századi püspöki lakóterek rekonstrukcióját is tervezték. Tanácsaim és bútorterveim alapján örömre és szomorúságra egyaránt okot adó végeredmény született. Sajnos sok ponton kell még változtatni, de a szándék és az irány alapvetően jó, reméljük végül elnyeri végső, tökéletes formáját.

A doktori disszertációm megírása után közvetlenül ért a megbízás, így egyfajta mestermunkának is lehet tekinteni. Az 1500-as évek eleji lakószobát megmaradt tárgyi anyag híján leginkább korabeli hazai ábrázolások és feljegyzések, régészeti leletek alapján tudtuk rekonstruálni. Az elsőtől az utolsó darabig újonnan készítettük a berendezési tárgyakat, hiszen csak így tudtuk elérni, hogy az enteriőrnek a lehető legteljesebb egységes képét tudjuk megmutatni.

Szigligeten hiányoznak a tárgyak. Mégis, a kilátásban gyönyörködni vágyó ma emberének csak vizualizálva lehet érzékelhetővé tenni egy hajdan oly fontos, nyüzsgő életű várrészlet mindennapjait.

Igazi kihívás egy félig nyitott, az idő nagy részében csak a látogatók jóindulatának és érdeklődésének kitett helyen konyharekonstrukciót létrehozni és fenntartani. A már elkészült példák alapján, a siker záloga a tudományos kutatáson alapuló részletes és pontos terv valamint a legmagasabb színvonalú kivitelezés lehet.

A Füzéri vár belső berendezését legjobban a 17. századi Magyar nyelvű inventáriumok – várleltárak alapján ismerhetjük meg: nagy kaland ezek alapján újra tárgyiasítani a csak szövegben fennmaradt eszközöket, berendezési tárgyakat, újra elhelyezni a koszperdet a falon, a fatányért az asztalon. A konkrét díszítések egyszerűsödve jelennek, meg de a készítési technika, az anyag hiteles marad. Durva ahol kell, és kifinomult ahol szükséges. A látogató azonnali vizuális és taktilis információra talál, ha kedve van, beleélheti magát a végvári életbe, miközben nem hazudnak neki hamis romantikát.

A kiállítási koncepció a freskótöredékekről készített fotómásolatok mellett írásos és fotóanyagra, továbbá az épülethez köthető régészeti leletek és faragott kőtöredékek felhasználására, illetve a megmaradt részletek alapján rekonstruktív installáció bemutatására épít. Az épület értelmezéséhez járul hozzá a két oltárasztal tömbjének érzékeltetése, melynek helyét a két mellékoltár lépcső jelöli ki; illetve a szentélyben, a pontosan nem ismert főoltár helyére elhelyezett asztal. Talán a legizgalmasabb része a tervnek a szentélyrekesztő részleges rekonstrukciója, mely bár teljesen elpusztult, alsó részének az épület északi falában látható tökéletesen megmaradt lenyomata, és a „királykapu” két ajtófélfájának földbe süllyesztett gödre kirajzolja a hiányzó részleteket.

„A termekben látható enteriőrökről egy biztosan állítható: eredetileg nem így néztek ki.” – írhatnák ki a Nyírbátori enteriőrök – és tegyük hozzá: bármely rekonstrukció – bejáratához. Szándékom szerint az enteriőrök összképe mégis hitelesen idézi fel a korabeli berendezés lehetséges képét, ugyanakkor a részletformák mindenhol a mai készítésről tanúskodnak. Az igényes és hiteles faanyagok használata, a kivitelezés kézműves jellege a hajdanvolt kor nagyfokú igényességét idézi fel, ugyanakkor a faelemek táblásított összeállítása folyamatosan idézőjelbe teszi a másolatokat.

A kiállítás öt terem bemutatásából ál: egy Zsigmond kori udvarhölgyi lakószoba, egy Mátyás kori (kis) konyha és a három helyiséges hercegi lakosztály teljes berendezése készült el. A tervek több éves előkészítő munka után, festmények és eredeti megmaradt darabok alapján készültek. A kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettünk a belső kialakítás, az eredeti anyagok, szerkezetek és a felületek megmunkálásának hitelességére. A berendezés azt a képet mutatja, ahogy az ötszáz évvel ezelőtt újonnan elkészítve megjelenhetett. A kiállítást a bútorok mellett textilek és apró használati tárgyak teszik hitelessé.