Füzér, felsővár forgatókönyv

A kiállítás helye: Füzéri vár

Kiállítás alapterülete: 1160 m²

Szinopszis: Az enteriőrök a 17. századból fennmaradt egy-egy évből ismert leírás alapján kerülnek berendezésre. Az inventáriumok gondos feldolgozása nyomán pontosan megállapítható az egyes bútorok készítésének ideje, stílusa. A vörösmárvány asztalt kivéve alapvetően típusbútorokról van szó, melyek így analógiák alapján rekonstruálhatók. A leírások összevetése sok esetben pontosította az egyes tárgyak leírását, hiszen az egymást követő összeírásokkor más-más megfogalmazással írták le azokat, így jóval több információval rendelkezünk a kivitelükkel kapcsolatban is, mintha csak egy várleltárat olvasnánk. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy kimutatható, a váron belül mely bútorokat szállították át másik helyiségbe, vagy vissza, melyik bútor ment tönkre véglegesen, vagy mikor rendeztek be újonnan egy-egy szobát. Az inventáriumok elemzése sok adalékkal szolgált a vár működésének megértéséhez is, tudjuk, hogy hogyan készültek az esetleges tűzvészekre, ezért tartottak egy pár bőrből készült vizesedényt készenlétben, hogy a borospincében nemcsak a boroshordók, hanem a karbantartzásukhoz szükséges pintérszerszámok is megtalálhatók voltak, milyen űrtartalommal rendelkeztek a hordók, stb. Az egyes korabeli, ma csak nehezen érthető szóhasználat is az időben egymáshoz közel álló leírások összevetésével tisztább értelmet nyert, egyúttal közelebb engedve bennünket a korabeli gondolkodásmód megértéséhez, s ezzel végső soron a mai világunk értelmezéséhez is. Nemcsak a berendezés, de az épület kialakításának pontosításához is hozzájárult az elemzés. Tisztázni lehetett egyes helyiségek sorrendiségét, a tetőtérben futó várfokok egyes részleteit, az árnyékszékek helyét, pontosabban meghatározható a porház és az óraház kialakítása is.

Kiállítás rendezési és látványtervezési koncepció:

Koncepció. A kiállítás minimális felirattal, hangokkal, zörejekkel, az inventáriumokból ismert berendezés valósághű bemutatásával, és az itt-ott megjelenő eredeti régészeti leletekkel kíséri végig a látogatót az épületen, és teszi élővé, személyesen megélhetővé a korabeli vár hétköznapi életét, miközben a 17. század tágabb történéseibe is bepillantást ad a látogatónak. Az egyenetlenre vakolt falak halványan színezettek, visszafogott pasztellszínek használatával jelölik az egyes évek inventáriuma szerinti berendezést.  (Perényi:sárga, 1620:okker, 1654: fahéj, 1665:halvány terrakotta).

Rendezési elv: Füzér komoly kincset rejt magában, mert általában egy várba gazdag berendezést, ötvösremekeket (és aranyhajú várkisasszonyt) vizionálunk, azonban itt az igazi kincs a 17. századi életet megjelenítő, az országban egyedülállóan dokumentált, nagy számban fennmaradt eredeti inventáriumok és az azokból elénk táruló kép jelenti. Így a kiállítás fő attrakcióját ennek a berendezésnek az alapos kutatáson alapuló rekonstrukciója teszi ki, melyet csak nagyon körültekintően egészít ki a ma oly látványos, de sajnos hamar elavulttá váló interaktív, digitális technika. A kiállítás szándékoltan kerüli a zsúfoltságot, hogy helyet adjon az elmélyülésre, a beleélésre, a gondolkodásra. Itt egy-egy család, túritacsoport egy egész napot, vagy akár több napot kényelmesen, a vár atmoszférájában elmélyülve tud eltölteni, mintegy a vár vendégeként, újból és újból végigjárva a termeket, újszerű módon beleélve magát a korabeli hétköznapokba. A vár helyiségei három részre tagolhatók, mely a kiállítás rendezési elvében is eltérést mutat. A leglátványosabb, földszinti térsor alkalmas leginkább az inventáriumokból ismert kép megjelenítésére. Az egyes szobák kizárólag ezek alapján berendezettek, a képet nem szándékozunk még feliratokkal sem megbontani. A felületek, anyagok, színezés a lehető legpontosabb módon fogja idézi a korabeli enteriőrt. (A mégis szükséges információt diszkrét módon, QR kódok formájában lesznek elhelyezve). Az ezek alatt húzódó pincehelyiségek alkalmasabbak az interaktivitásra, vetítésekre, az épület és a kor „gyökereinek“ bemutatására, ezért itt az eredeti funkcióra utaló rekonstrukciók mellett azonos hangsúllyal jelenik meg a digitális kor technológiája. A tetőtéri térsor pedig függetlenedve a többi enteeriőrtől tud a hagyományosabb kiállíótéri funkciókat betölteni, a korabeli vári élettől idegen jellegű rendezvényeket befogadni.

Bútorrekonstrukciók. A vár egyes helyiségeibe másolatban, rekonstrukcióként kerülnek be a tárgyak, bútorok, melyek kialakítása a lehető legalaposabb kutatáson alapszik. Fontos a tárgyak hangulati jellege, valódisága, kopottsága is, hiszen élő, használat közbeni bemuatott várról van szó. Az enteriőr rekonstrukcióknál lehetőség van arra, hogy egy-két helyen , a bútorok egyes részei  átlátszó plexiből készüljenek el, bemutatva egyúttal az asztalos szerkezetet, a belső tartalmat is. A tárgyak hipotetikusságát jelzi a földtől való ellebegtetés, illetve a mennyezetről való függesztés, hiszen csak sejtjük, de nem tudjuk, hogyan néztek ki ténylegesen az enteriőrök.

Installáció: a kiállítás egyes helyiségeiben falba sűlyesztett, belső világítással rendelkező, kisméretű vitrinekben a várban talált régészeti leleteket helyezzük el. 

Látogatóvezetés, kordon. Mivel a kiállításon szereplő bútorok rekonstrukcióként, újonnan készülnek, kordont nem tervezünk. A kiállítás szabadon bejárhatóm bárhol elkezdhető és befejezhető, szabadon felderíthető. A helyiségek tematikája nem épül egymásra, a sorrend felcsrélése nem zavaró. Az egyes könnyen mozdítható tárgyak mágnessel rögzülnek a hordozó felülethez (asztalhoz, padlóhoz), melyek egyúttal mozdításérzékelőként is funkcionálnak, így megemelni lehet, de elemelni nem a tárgyakat, hiszen (az előadást megszakítva) a várnagy figyelmezteti a látogatót, hogy tegye vissza a helyére.

Értékvédelem: Klasszikus értelemben vett műtárgyak nem lesznek a kiállításon, a vitrinekben nem romlandó anyagú vastárgyak és kerámiák lesznek kiállítva. A kiállításon szereplő darabok értéke azonban nem elhanyagolható nagyságrendű. Ezek védelméről „láthatatlan pórázza“ kívánunk gondoskodni: egyrészt eredeti helyéről való elmozdításkor hangszóróból szóló figyelmeztetést kap a látogató. Az ennek ellenére eltulajdonított tárgyakat rádiós jeladó védi, a várkapuban diszkréten elrejtett érzékelő kaput helyezünk el, mely jelez, de akár önműködően zárhatja is a kaput.

Kiegészítő információk, feliratok. A kiállítás feliratait minimális mértékűek. Azonban a szükséges háttérinformációt a várban a dsizkrétebben és egyszerűbben elhelyezhető QR kódok segítségével érheti el a látogató, saját okostelefonját használva, mellyel nemcsak a tárgyakhoz szükséges információkat, hanem a kiépítétt WIFI segítségével a vár honlapjára is eljuthat, ahol igényének megfelelően további bőségesebb, mélyebb információhoz is juthat, képi és videoanyagot is elér. Multimédiás eszközök. Az egyes terekben megjelenő kivetített „várnagy“ alakja személyes szemszögből mesél egy-egy témáról és helyezi egyúttal a vár használóinak kontextusába az élő várat. Két helyre csoportosítva gazdagon megformált számítógépes rekonstrukcióra és élőszereplős, blue box technikára épített, tudományos igényű filmeken mutatjuk be a a vár időbeli változásait.

Fogyatékkal élők: Sajnos a mozgásukban korlátozottak számára a vár eleve nehezen megközelíthető. A valamelyik érszékszervüket korlátozottan használni tudók számára viszont szinte maradéktalan, változatos élményt tud nyújtani a vár, hiszen az öt érzékszerv (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) mindegyikére hat a kiállítás, így egyik kiesése esetén is maradandó élményt tud nyújtani.  A vakok és gyengénlátók számára ideális lehet a tervezett kiállítás. Mivel a legtöbb tér szabadon bejárható, a tárgyak megtapogatható, a tervezett zörejekkel, neszekkel maradéktalanul megélhető lesz számukra is a kiállítás. Wifi-n eljuttatott interaktív audio guide-dal pedig a háttérinformációt is megszerezhetik saját mobiltelefonjukat vagy kölcsönzött eszközt használva. A siketek számára indukciós hurok kiépítése javasolt, de számukra leginkább a látvány és a tapintás jelent maradandó élményt.